A megbocsátás gyógyító ereje

Megbocsátó szép üzenet

A kis szemtanú címmel vagy húsz éve vetítették a mozikban az amish környezetben  játszódó filmet.  Mint a 18. században megrekedt faluközösséget mutatták be az amishok szektáját. Lovakat, szekereket használnak még ma is, házaik  jóformán minden kényelmet nélkülöznek, legalábbis a XX. Századi kényelmi berendezéseket biztosan nem építették beléjük. Nem tudtam eldönteni, hogy mennyi a filmben a hollywood és mennyi az igazság, de   A film főszerepét Harrison Ford játszotta és az ő személye rokonszenvessé tette az amishokat is. “A megbocsátás gyógyító ereje” Tovább olvasása

Reklámok
A megbocsátás gyógyító ereje

A dán példa

A dán  lidércnyomás

Egy dán tudós   (Helmuth Nyborg) megállapította, hogy 1850 és 1920 közöt Dánia lakosságának átlagos intelligenciahányadosa 5.6 ponttal csökkent. Ennek fő oka az alsóbb néposztályok egészségi állapotának javulása, a csecsemőhalandóság  erőteljes csökkenése, a járványok megszűnte és ezáltal a népszaporulat növekedése a lakosság szegényebb rétegeiben. A felsőbb osztályok szaporodási hajlandóságának csökkenése is szerepet játszott az általános szintsüllyedésben, az elit családjai ugyanis magasabb IQ átlaggal rendelkeznek és ezt utódaiknak is képesek átörökíteni.  Amiképp az alsóbb néprétegek a maguk  alacsonyabb IQ szintjét adják tovább sokkal népesebb létszámú utódaiknak, s ha a nagy átlagot vesszük tekintetbe, ez az arányváltozás eredményezi az IQ átlagának csökkenését. Noha ellentétes irányú folyamatok is hatnak, Összességében ez eredményezte hetven esztendő alatt az 5.6 pontos IQ csökkenést Dániában.(Ami csökkenés napjainkig cca 10 pontra szaporodott fel és még nincsen vége.) “A dán példa” Tovább olvasása

A dán példa

Az ateizmus gyógyítása

A hatvanas évek elején a Sas-hegyen jártam gimnáziumba. Az épület a háború előtt a Notre Dame de Sion szerzetesrend nevelőintézete volt. A háború utáni években pedig a Vörösakadémia foglalta el és csak a forradalom után  lett belőle 12 osztályos iskola,  nevelőintézet és a gimnáziumi tanulók kisebb hányada számára kollégium. “Az ateizmus gyógyítása” Tovább olvasása

Az ateizmus gyógyítása

A bárányok hallgattak

Viktor Szuvorov álnéven egy Bogdan Razun vagy Rozen vagy Rezun nevű történész, egykori szovjet katonai hírszerző tiszt könyvet írt a második világháború kezdeteiről. A könyv  Londonban jelent meg „Icebreaker: Who Started the Second World War?”,  címmel 1990-ben és azóta már magyar fordításban is porlasztja a megkövesedett nézeteket a világháborúról a világhálón is. “A bárányok hallgattak” Tovább olvasása

A bárányok hallgattak

Több fényt III. – Tisztelet Vitéz Jány Gusztávnak

Mi volt a bűne? Vagy Wiesel módján finomítva a kérdést: kiknek tartozott az életével  ? Máig megválaszolatlan ez a kérdés. És egyáltalán, ki voltő? Miféle ember, miféle katona, miféle magyar? A hetvenes években hallottam róla először Székesfehérváron. Az egykori II. hadtest parancsnoksági épületében, az akkori megyei pártbizottságon volt a Hirlap szerkesztősége, ahol gyakornokoskodtam. “Több fényt III. – Tisztelet Vitéz Jány Gusztávnak” Tovább olvasása

Több fényt III. – Tisztelet Vitéz Jány Gusztávnak

Több fényt II. – Kovarcz Emil

Nehéz eldönteni, hogy a következő epizód még Kolbe vagy már Kovarcz emil életeseményeihez illeszthető inkább. Lustaságom miatt én a Kovarczéhoz illesztem, merthogy éppen most ötlött az eszembe a Máramarosszigetről elszármazott egykori Auschwitz-fogoly, Elie Wiesel Nobel békedíjas.  Pontosabban az ő egyik bizarr visszaemlékezése 1944 nyaráról. A nyolcvanadik születésnapját ünnepelve Wiesel ismételten elmesélte, hogy annak idején tanúja volt az auschwitzi barakkban, amint három rabbi bíróság elé idézte és  némi  tanakodás után  bűnösnek  nyilvánította a Jóistent a zsidókkal való rossz bánásmódja miatt. “Több fényt II. – Kovarcz Emil” Tovább olvasása

Több fényt II. – Kovarcz Emil

Sanda fohász

Ahány az ember, annyifélének tűnik a világ.

Az egyik  a múltba néz. Az Aranykort tartja mértéknek, oda vágyakozik vissza. Tudja, hogy a haladás irányába tett minden lépés voltaképpen  sodródás a mélybe, távolodás a valamirevaló  értékektől. A fejlődés romlást jelent és  zuhanást a rettegett homályba, a legalja pontba. Szerinte a  társadalmi  folyamatok teljes elembertelenedéshez, a  tökéletes sötétségbe vezetnek. “Sanda fohász” Tovább olvasása

Sanda fohász