A bárányok hallgattak

Viktor Szuvorov álnéven egy Bogdan Razun vagy Rozen vagy Rezun nevű történész, egykori szovjet katonai hírszerző tiszt könyvet írt a második világháború kezdeteiről. A könyv  Londonban jelent meg „Icebreaker: Who Started the Second World War?”,  címmel 1990-ben és azóta már magyar fordításban is porlasztja a megkövesedett nézeteket a világháborúról a világhálón is. Szuvorov azt állítja, hogy Sztálin ravaszul manipulálta  Hitlert. A németeket ő vette rá, hogy rohanják le Lengyelország után Nyugat-Európát. Sztálin jégtörőként használta a németeket, hogy azután a gondosan felkészített harminc (harminc) hadsereggel lerohanhassa a kivérzett Európát. Hogy „felszabadíthassa”  a népeket, amiként már felszabadította és bekebelezteFinnország egy részét, Lettországot, Észtországot, Litvániát, Kelet-Lengyelországot és Besszarábiát. Az öt frontra osztott harminc hadsereg 356 hadosztálya 1941 júniusában már a mindent elsöprő támadásra készülődött, amikor Hitler megelőzte és június 22-i csapásával iszonyatos pusztítást végzett  a támadásra kész, de védelemre felkészületlen szovjet hadseregben.

De hát miért nem számítottak az oroszok a német támadásra? Erre egyebek között a következő epizóddal (is) válaszol Szuvorov:

„Európában az összes GRU-rezidens (a katonai hírszerzők) azt a parancsot kapta, hogy figyeljék az ürüpiacot, és ügynökeiket csempésszék be közvetlenül vagy közvetve mindegyik, az „ürüproblémával” foglalkozó kulcsszervezetbe. Hónapokon keresztül jöttek a hírek az ürük számáról, az ürü tartó központokból, a vágóhidakról, és ezeket szépen kiértékelték. Naponta kétszer futottak be Golikovhoz (a katonai hírszerzés vezetőjéhez)az európai ürühús árairól szóló hírek.
Ezenkívül a szovjet felderítés igazi vadászatot folytatott a törlőrongyok és olajpapírok területén, amelyet a katonák hátrahagytak ott, ahol a fegyvereiket tisztították. Egész Európában német csapatok álltak. Menettáborszerű körülmények között állomásoztak. Minden katona naponta legalább egyszer megtisztítja a fegyverét. A felhasznált törlőrongyokat és papírt általában elégetik vagy beássák a talajba. Természetesen ezt a szabályt nem követték mindenhol szigorúan, ezért a GRU elég lehetőséget talált arra, hogy jelentős mennyiségű használt törlőrongyot hajtson fel. Ezeket a koszos törlőrongyokat áthozták a határon. Hogy ne keltsenek gyanút, ezekbe a törlőrongyokba valamilyen vaseszközt bugyoláltak, és különböző utakon küldték a Szovjetunióba. Ha bonyodalom adódna, akkor az ellenőrzés a fémrészre irányulna (ez többnyire valamilyen teljesen ártalmatlan vasból készült tárgy volt), nem pedig az olajos rongyra, amelybe bebugyolálták.

Mindezen kívül legális és illegális úton szokatlanul nagy mennyiségű petróleumlámpa, petróleumfőző, különböző fajtájú lámpások és gyújtóeszközök jöttek át a határon. Ezeket szovjet szakértők százai elemezték, és az eredményt azonnal jelentették Golikovnak. Golikov azután Sztálint arról tájékoztatta, hogy Hitler még nem kezdte el a Szovjetunió elleni háború előkészületeit, és ezért a továbbiakban nincs szükség arra, hogy a német csapattömörítéseknek és a vezérkar dokumentumainak figyelmet szenteljenek. Golikov azt hitte (és jó okból), hogy egy Szovjetunió elleni háborúhoz nagyon komoly előkészületek szükségesek. Egy Szovjetunió elleni háború előkészítésének egyik fontos eleme kell hogy legyen Németország számára, az irha. Ebből óriási mennyiségre – legkevesebb 6 millióra – lenne szükség.

Golikov tudta, hogy Németországban a háborús vezetés egyetlen hadosztályt sem készített fel a Szovjetunióban folytatandó háborúra. Ezért figyelte olyan gondosan az európai ürüpiacokat. Pontosan tudta, hogy Hitlernek, amint valóban elhatározza, hogy megtámadja a Szovjetuniót, ki kell adnia a parancsot a hadművelet előkészítésére. A vezérkar haladéktalanul utasítani fogja az ipart, hogy nagy mennyiségű irhát szállítson. Ez a tény azonnal közvetlen kihatással lesz az európai piacra. A háborút figyelmen kívül hagyva, ingadoznia kell az ürühús piaci árának, az ár a több millió birka egyidejű levágása következtében csökken, miközben ugyanebben az időben a báránybőr árának a magasba kell szöknie. (Az orosz tisztek szemszögéből, akiknek a hadseregei – a finnországi téli háború tapasztalatai alapján – a legutolsó egyszerű katonáig báránybőrt hordtak télen, a német katonákat is fel kell szerelni báránybőr kabátokkal egy téli háborúra. A hátrányos megkülönböztetés, miszerint a tiszteknek báránybőr, az egyszerű katonáknak vattával bélelt rövidkabát jár, az orosz szakértők szerint ostobaság volt.) Golikov a továbbiakban abból indult ki, hogy a német Wehrmachtnak a Szovjetunió elleni háborúra új gépolajról kell gondoskodnia a fegyverei számára. A szokványos német fegyverolaj erős fagy esetén megmerevedik, és a fegyverek így nem lesznek működőképesek. Golikov várta azt az időpontot, amikor a német Wehrmacht lecseréli a gépolajat. A szovjet szakértők, akik a használt törlőrongyokat vizsgálták, azt állapították meg, hogy a Wehrmacht a régi fegyverzsírt használta, és semmi jele annak, hogy új kenőolajjal cserélte fel. A szovjet szakértők megvizsgálták a német üzemanyagot is. A szokásos német üzemanyag az erős fagy hatására nem éghető alkotórészekre bomlana. Golikov tudta, hogy Hitler vagy a vezérkara, ha mégis, mindezek ellenére kétfrontos öngyilkos lépésre szánná el magát, akkor ki kell adnia a parancsot, hogy cseréljék le az eddig használt üzemanyagfajtákat, és kezdjék el olyan üzemanyag tömeges gyártását, amely a fagyban nem bomlik el A szovjet katonai felderítés ezért a német üzemanyaggal feltöltött tűzszerszámokat, lámpásokat és egyéb kipróbálásra alkalmas tárgyakat szállított át a határon. Még rengeteg olyan aspektus volt, amelyet a GRU gondosan szemmel tartott, és amelyek riasztásul szolgáltak volna, hogy német részről előkészületek történnek.

Hitler azonban úgy indult el a „Barbarossa hadművelet” hadjáratára, hogy semmiféle téli időjárásra vonatkozó előkészület nem történt.”

Mindezek után „1941. június 21-én a Politikai Bizottság ülésezett. Golikov jelentette, hogy a német csapatok további tömörítése észlelhető a szovjet határon; óriási muníciós tartalékokról, a német légelhárítás átcsoportosításáról, német dezertőrökről és sok-sok egyéb dologról számolt be. Golikov szinte az összes német hadosztály számát, a parancsnokok nevét ismerte, és azt is, hogy hol álltak. Sok minden ismert volt, beleértve a „Barbarossa hadművelet” elnevezést is, a hadművelet tervezésének a kezdeti időpontját és még sok egyéb nagy jelentőségű titkot. Ezután Golikov azt jelentette, hogy nem kezdődtek még el az inváziónak azok a közvetlen előkészületei, amelyek nélkül nem lehetséges elkezdeni egy háborút. Ezen a Politikai Bizottsági ülésen megkérdezték Golikovot, hogy jótáll-e a szavaiért. Golikov azt válaszolta, hogy fejével felel  zekért az információkért, és ha téved, akkor a Politikai Bizottságnak jogában áll úgy eljárni ellene, ahogy azt elődeivel tette.”

Elődeit sorra főbe lőtték. Golikov azonban megúszta. Mi több, a háborút a Szovjetúnió marsalljaként fejezte be, továbbra is Sztálin legteljesebb bizalmát élvezve.

Ne krimit, ne horrort, ne thrillert olvass. Olvass történelmet!

Amúgy idemásolom  a forrást, ahogyan illik:

Viktor Szuvorov:   A JÉGTÖRŐ
 Hitler szerepe Sztálin terveiben
Kairosz Kiadó Budapest,
2006

A mű eredeti orosz címe:

VIKTOR SUVOROV LEDOKOL.

 Istorija ták nazyvaemoj ‘velikoi otecestvennoj vojny’

A fordítás a könyv német kiadása alapján készült:

VIKTOR SUVOROV: Der Eisbrecher
Hitler in Stalin, Kalkül, © Klett-Cotta, 2001
Fordította TITKOS BORBÁLA
Reklámok
A bárányok hallgattak

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s