A vegetáriánus lidérces álma

Rettegek, hogy egy éjszaka házunk előtt megjelenik a nagy fekete autó és kigyúrt, hormonkezelt és fehérjedúsított tápon kigyúrt örző-védő legények ugrálnak ki belőlük. Feldübörögnek a lépcsőn és  családommal együtt elhurcolnak.  Elvisznek a város egyik zárt negyedébe és betaszigálnak egy óriási terembe. Hitsorsosaim százaival találkozom ott,  sorba üljük a hosszú asztalokat, amire  géppisztolyok fedezete alatt vesevelőt, rántottmájat és pacalt szolgálnak fel ezek a pribékek. Utána rántottszeletet és véresre sütött  bifszteket adnak. Ráadásként kannás vörösborokkal és  ipari szesszel felerősített sörökkel öblíttetik le a szörnyűségeket. Néma döbbenettel és mély megalázottságban nyámmogunk,  öklendezünk és  igyekszünk elbújni a vastag cigarettafüstben, amit kínzóink fújnak a szemünk közé.
„Azt hiszitek, ti vagytok a jamesok? Rohadék zöldségzabálók! Azt hiszitek, hogy külömbek vagytok nálunk? Ti Mocskok! Majd megmutatjuk mi nektek, hogy nem lehet  kilógni a sorból. A mi sorsunk a ti sorsotok is!”

Mindez feltehetően a Táplálkozástudományi Intézet székházának titkos földalatti helyiségeiben,  vagy a Hús és  Csont Terméktanács palotájának huszonhetedik emeleti kantinjában történik.

Az ébredés viszont már otthon, saját ágyban, hideg verejtékben úszva.

 

Reklámok
A vegetáriánus lidérces álma

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s