Gonoszügyi ismeretek 6.

Sir Winston a moslékban

Mint pisztráng a moslékban! – volt a rövid válasza Prohászka Ottokár fehérvári püspöknek 1922-ben a kérdésre: hogy érzi magát ujdonsült képviselőként excellenciád a budapesti Parlamentben?
Magyarán: kissé idegenkedett a helytől.
Churchillt más fából faragták. Alig huszonhárom évvel később a szavatoltan „pisztrángmentes”  brit Parlamentben hangzottak el az ott otthonosan lubickoló Winston Churchill szájából a következő szavak  :
A lengyelek annyi német területet foglalhatnak el, amennyit csak akarnak. … Tudatában vagyok annak, hogy sok angolt sokkol az a gondolat,hogy emberi lények millióit erőszakkal át lehet telepíteni. Engem azonban egyáltalán nem aggaszt ez. Már megöltünk hat-hétmillió németet, tehát elég hely van ott a keleti régiókból  kitelepített németek számára.

Ez a miniszterelnöki beszéd 1945 február 7-én hangzott el.
De ami biztos, biztos,  néhány nappal később további helycsinálásról is gondoskodott:
A  Churchill beszéd napjaiban Drezda még viszonylag ép város volt, 650 ezer állandó lakossal. Február 13-án azonban a várost további 750 ezer menekült árasztotta el, akik a szovjet hadsereg
elől menekültek, és a parkokban és az utcákon táboroztak le. Mindannyian biztonságban érezték magukat, mert Drezda nem számított katonai célpontnak: egy kórház-város
volt, amely 25 nagy egészségügyi intézménnyel büszkélkedhetett. A város nem gyártott hadianyagot, nem volt helyőrsége, nemm volt légvédelme és vasúti csomópont sem volt a közelében. következésképen különösebb védekezésrenem is gondoltak.

Február 13-án,  22:15-kor 800 brit bombázó és kísérő repülőgép érkezett Drezda fölé, és gyújtóbombákkal felgyújtották az egész várost, egyik szélétől a másikig. Miután az
égről eltűntek az angol gépek, azok, akik túlélték az óvóhelyeken a támadást, az utcákra özönlöttek, hogy segítsék a sebesültek mentését és a halottak
összegyűjtését. A környékről segélyosztagok siettek a lerombolt városba.

Az angolok elhitették, hogy a támadás éjszakára befejeződött, de egy újabb hullámban megismételték a rajtaütést, hogy csapdába ejtsék a tűzben
álló utcákon serénykedő segélycsapatokat. Ez a második csapás a szabadban tartózkodó emberek ezreit pusztította el, és valóságos tűzvihart (katonai szaknyelven: firestorm)okozott az angolok
szándéka szerint, hihetetlenül magas  hőmérsékletet váltva ki a városban.

Ez az emberiség elleni bűntett olyan szörnyű volt, amilyenre addig még nem volt példa a történelemben: az áldozatokat lángfalba szippantotta egy olyan erős
szél, amely még a vasúti vagonokat is felborította. A mentőalakulatok több méter mély pincékben emberek tízezreinek összesült húsára és csontjaira bukkantak.

Gyermekek vesztették el szüleiket a pánikban, és amikor megpróbáltak menekülni a tűzvészből, lábaik beleragadtak a megolvadt aszfaltba. Megmarkolták
megkínzott végtagjaikat, mert megégett kis lábaik már nem tartották őket állva … majd összeestek, és a halál váltotta meg őket szenvedésüktől –
írta az egyik szemtanú később a visszaemlékezésében.

A mészárlás másnap reggel is folytatódott, 400 amerikai bombázó harmadik támadásával, amelyek bombákat dobtak a már romhalmazzá vált városra, alacsonyan
szálló vadászgépek pedig a mentőosztagokat és az Elba mentén hordágyakra fektetett pácienseiket géppuskázták.

De ez még nem volt minden. Drezdát még háromszor bombázták az angolszász szövetségesek, összesen 1172 repülőgéppel: február 15-én, március 3-án és április
17-én.

A városban 250.000-400.000 embert pusztítottak el az “erkölcsös” nyugati parlamentáris demokráciák.

Ez volt minden idők legnagyobb mészárlása. Hirosima és Nagaszaki borzalmait is túlszárnyalta.

A keleti német területekről elüldözött mintegy 9 millió németből több mint egymillióan estek áldozatul útközben a hidegnek, az éhségnek, a járványoknak és a kegyetlenkedéseknek. További egymillió német katona pusztult el a  Rajna menti rögtönzött hadifogolytáborokban 1945-46 során a szándékosan megtagadott egészségügyi és élelmiszerellátás következtében. De ez már  nem Churchill, hanem Dwight Eisenhower későbbi amerikai elnök lelkiismeretét terhelte.
Vagy nem. Ki tudná ezt megmondani?

Ugyanaz az Ottokár fehérvári püspök mondta látnokian: „No, a Sátán, a princeps huius mundi, e világ
fejedelme erôsen ül székében s kormányoz ropogósan…”
Churchill is Nobel díjat kapott később 1953-ban. Igaz, „csak” irodalmi Nobel díjat. A Nobel békedíjat nem Eisenhower, hanem az a Marshall tábornok, volt vezérkari főnök vitte el az orra elől 1953-ban, aki a békebeli, 170 ezer katonát számláló amerikai hadsereget 8, 7 milliós világhadsereggé fejlesztette néhány év  alatt.
És létrejött általa a nagy európai demokrácia is.
Megkérdezné-e valaki Európa parlamenti képviselőnket, Királyhágó-melléki református püspökünket: hogyan érzi most magát ottan Strasbourgban, kedves Püspök úr?

Ennyit a moslékról.

Advertisements
Gonoszügyi ismeretek 6.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s