A piszkos tizenkettők tévedése

Hollywood filmeposzt készített pár éve azokról a bűncselekményekért elitélt katonákról, akik a normandiai partraszállásban támogatták az amerikai egységeket. A nevezetes kommandó, a „Piszkos tizenkettő” legártatlanabb  tagja egy pszichopata sorozatgyilkos volt, a többi tizenegy még  az övénél is súlyosabb rémtettek miatt várakozott a bakóra. Esélyt kaptak rá, hogy (ha vállalják a bevetést), ne a hadosztályhóhér végezzen velük, hanem ők végezhetnek a német hadiszállás tisztikarával.

Népszerű film volt. És roppant tanulságos. Azt a nézőt, aki gondolkodásra is hajlandó volt, figyelmeztette a háború egyik sajátosságára: két küzdőfél közül mindig annak van nagyobb esélye a győzelemre, amelyik erkölcsileg alacsonyabb fokon áll. Amiként a hétköznapi békeéletben is nagyobb az esélye a sikerre annak, aki nem bíbelődik a fair play előírásaival, aki nem szégyell övön alul ütni, aki nem tartja be a küzdelem előtt közösen elfogadott játékszabályokat.

Első látásra ez így is van. Annyi erre a szabályra a bizonyíték, hogy a tisztességes emberek hajlamosak el sem kezdeni a harcot, amikor megtámadják őket. Veszíteni is jobb, mint lealjasodni.

De hát  a Jó és a Rossz párba állítása kicsiben, nagyban, mondhatni még kozmikus méretekben  is rossz szokásunk. Mintha az egyik ugyanaz lenne, mint a másik, csak  éppen ellenkező előjelű. Egy olyasféle dualitásban gondolkodunk, amiben a rossz küzd a jóval, és őszinte sajnálatunkra ugyan, de mindig a rossznak van nagyobb esélye a győzelemre. Ez a baljós meggyőződés a híres francia felvilágosodás legocsmányabb  hozadéka. Szinte akaratunk ellenére is, de hiszünk benne, noha évezredek mitológiája, legendái,mondái és népmeséi bizonyítják és tanítják nekünk  a reményt: a jó mindig győzedelmeskedik a rosszon. Ha nem elébb, hát utóbb. De végül mindenképpen.

Most, amikor ismételgeti a rádió, hogy Tizenhat afgán civilt, köztük kilenc gyereket mészároltak le vasárnap hajnalban a dél-afganisztáni Kandahár tartományban tudhatjuk: ott van megint a „piszkos tizenkettő”. És Az amerikai hadsereg még alacsonyabb erkölcsi szintre süllyedt, mint amikor  a hollywoodi celluloidra kivánkozott banditáit eleresztette Normandiában. Ezáltal esélye a győzelemre  úgymond: százszázalékos. Az afgán ellenállók nem rendelkeznek semmi mással, mint azzal a nyomorúságos erkölcsi fölénnyel.

Reklámok
A piszkos tizenkettők tévedése

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s