Quo vadis?

A színhely Róma. A Krisztus utáni hatvannegyedik esztendőben vagyunk.  A regény egyik utolsó jelenetében a patrícius Petronius Arbiter és szépséges rabnője, Euniké önként vetnek véget életüknek. Petronius a gonosz Nero bosszújától tartva menekül a halálba. Azzal az elégtétellel teszi ezt, hogy ünnepi lakoma keretében, görög orvos szikéje metszi fel ereiket. Thanatosz kegyelméből az eutanázia adományában részesülnek. Petronius utolsó lehelletével még bosszút áll Nerón és felolvassa a lakoma döbbent és feszengő vendégeinek a levelet, amit  az irodalmi és színészi képességeitől eltelt cézárnak írt és amiben porig sújtja a ripacs és fűzfapoéta császárt. Talán eszébe sem jut, hogy ezzel magamagát is sújtja, aki egész korábbi életében táplálta a ripacsban az önimádatot, a fűzfapoétában az önhittséget. Fenékig üríti a bosszú édes kelyhét és a lakoma közönsége sem azért feszeng, mert látja, amint a  hippokrátészi esküt soha nem tett görög orvos diszkréten átmetszi a férfi és a lány ütőereit, hanem azért, mert Nero bosszújától tartanak. Amire rászolgáltak, vélik maguk is,  hiszen ellenvetés nélkül végighallgatták Petronius  Nerót gúnyoló levelét.

A bosszú és az eutanázia ürügyén elkövetett öngyilkosság és gyilkosság e kor kiemelkedőnek kijelentett értéke.(Egyéb rémségek mellett.)

A regény másik jelenetében az elevenen tűzhalálra  szánt keresztények kínjaiban gyönyörködő Nero kertjében vagyunk. Ott állunk Glaukosz, az orvos máglyája előtt és Neroval együtt figyeljük az álfilozófus Chilon gyötrelmeit. Chilon, a római keresztények  Júdása. Évtizedekkel ezelőtt rablók cinkosaként segített Glaukosz orvos családja kiirtásában. De Glaukosz megbocsát neki, amikor felfedezi a gyülekezetben (az amúgy kémkedő szándékkal befurakodott) Chilont.    Azt reméli, az irgalom megtérítia görögöt. akit azonban inkább megdöbbent ez a megbocsátás. Azt várta, hogy Glaukosz leszámol vele.

A kapzsiság és nagyravágyás aztán újra árulásra készteti és most már az egész római gyülekezet vesztét okozza, amikor hamis tanúságot tesz Nero előtt a keresztények állitólagos gonosztetteiről és arról, hogy ők gyújtották fel rómát. Hazug vádjai következményeként most már Glaukosz is ott függ a kerti póznán,  testét lángok nyaldossák, de arca még ép, tudata tiszta. Tekintete Chilon szemébe mélyed.

És Chilon, aki pontosan olyan picinyke kaliberű filozófus, mint amilyen méretű művész Nero, bűne súlya alatt összeroppan. Lelkiismerete felébred és szívszaggató hangon kiált oda  az orvosnak.” Glaucus! A Krisztus nevében, bocsáss meg!”

Az utolsó erejét megfeszítve az orvos válaszol a szélhámos álfilozófus gyilkosnak: „Megbocsátok…”

Chilon itt tulajdonképpen a jobb latort személyesíti meg. A bal lator  pedig kétségkívül Nero és  a Rómát az ő parancsára felgyújtó praetoriánus parancsnok, Tigellinus. Továbbá az egész bal-libertinus római elit.

107 évvel ezelőtt, 1905-ben HENRYK SIENKIEWICZ Nobel-díjat kapott ezért a regényéért, amiben Európa keresztény gyökereire emlékeztette a világ olvasó embereit. Száz évvel később a lisszaboni alkotmány már tudni sem akart ezekről a gyökerekről. Változott a felfogás abban is, hogy 1905-ben még a gyógyításra és megbocsátásra kétszer is kész Glaukosz  orvos volt az ideál és  tisztelettel tekintettek a gyilkosból, árulóból, tévelygő sztoikusból őszinte bűnbánattal megtért Chilonra is.

Kidobtunk az ablakon csaknem kétezer évet és visszatértünk a Krisztus utáni  hatvanas évekbe. Ha egyáltalán olvassák még Sienkiewiczet, Petronius, az éles nyelvével és öngyilkosságával bosszút álló patrícius lenne az ideál. No meg a kegyes halállal készséggel szolgáló görög orvos.  A bosszú és az eutanázia ürügyén elkövetett öngyilkosság és gyilkosság a kor kiemelkedőnek kijelentett értéke.

Egyéb rémségek mellett.

Advertisements
Quo vadis?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s