Több fényt! 5 – Károly és Endre

Mi minden történhetett volna velük és általuk, ha nem következik be erőszakos haláluk?

Ez a kérdés rendszerint felmerül a balesetben, harcban, hirtelen támadt betegségben elhunyt hazánkfiai élettörténetével kapcsolatban. Mintha életük nem is ért volna véget, hanem csak félbeszakadt és folytatását  képzeletben éli tovább a  közösség. Vonatkozik ez különösképpen a hősökre, akiknek halála nem csak lesújtja, hanem lélekben fel is emeli az emlékezőt. Amiként történt ez Maximilian Kolbe,, Kovarcz Emil, Francia Kiss Mihály, Tóth Ilonka  és Jány Gusztáv emlékével és történik két másik vértanú, Leiningen-Westerburg Károly és Bajcsy-Zsilinszky Endre hátrahagyott  körvonalaival. Amely vonalakat napjainkban  egyre ragyogóbb dicsfény szegélyez.

Bajcsy-Zsilinszky Endre élete és halála  megosztja a magyarokat. Ő volt  állitólag Áchim András békési parasztpolitikus egyik megölője.

még a békeidőkben, 1910-ben történt ez, a Monarchia idején. A bátyjával együtt, a család becsülete védelmében ők ketten verekedtek össze vele  és az egyikük pisztolyából kilőtt golyók sebezték halálra Áchimot. Máig tisztázatlan, hogy melyikük lőt. A jobboldal is, a baloldal is ifjúkori botlásnak tekinti az ügyet, természetesen más-más okból.  Áchim a jobboldal szerint szélsőséges izgató volt és voltaképpen rászolgált erre a végre. A baloldal pedig békési magyar parasztgazdaként tekintette Áchimot”hulljon a férgese” személynek. Nagyobb felháborodást váltott volna ki, ha Áchim városlakó szociáldemokrata vagy szabadkőműves. De Áchim felejthető volt, ha mégis említik, csak Bajcsy-Zsilinszky ürügyén beszélnek róla ma már.

A napokban újra felbukkant az egyik Videogyűjtő honlapon  egy interjú Vitányi Ivánnal. 1944 karácsonyán Vitányi  is Sopronkőhida vendége volt, mint ifjúkommunista agitátor.  Bajcsy-zsilinszky a cellaszomszédja volt. Beszélgetett is a falon át „Bandi bácsival”, aki – mint ezt Vitányi meghatottan meséli,  rájuk, fiatalokra (az ifjúkommunistákra?) hagyta az országot. Vitányi a börtönben másokkal is szót váltott Bandi bácsi személyéről azt követően, hogy a magyar országgyűlés megszüntette a képviselői mentelmi jogát és Bajcsy-Zsilinszkyt  Karácsony előestéjén felakasztották hazaárulás vádjával.

Nem is az állitólagos testamentum, hanem ez a hazaárulás, ami összeugrasztja a történelemben kurkászókat. Hazaárulás volt-e, amit Bandi bácsi elkövetett, amikor arról tárgyalt az oroszokkal, hogy az ostromzáron át beengedik őket Budapestre? Ezért a tervért Kiss János és Tarcsay Vilmos is az életével fizetett és kárpótlásul  róluk neveztek el két előkelő budai utcát. Bandi bácsi pedig megkapta a maga sugárútját a Nyugatitól egészen a Deák térig. Pontosabban a Marx tértől az Engels térig. Továbbá Belőle ágazott ki a Népköztársaság útja és a Lenin körút. Vagyis ő előkelőbb társaságba került, mint társai.  Mint egykori fajvédő, nemzeti radikális politikus úgy került bele a Kommunista Internacionáléba mint Pilátus a Credo-ba. Azóta Marx, Engels és Lenin a Népköztársasággal együtt süllyesztőbe került, maradt a „Bandi bácsi” a széles út névtábláin. (Sokan vélik úgy, hogy ha 1944-ben nem akasztják fel a „zöld kommunisták”, akkor a vörösök akasztják fel egy évvel később.) akkor

De mit is  mesél Vitányi? A börtönben arról beszéltek az őrök és a rabok, hogy Zsilinszkynek felkínálták, hogy sopronkőhidára szállítása közben Győrben szökni engedik. Még azt is megszervezték, hogy szökése után hol, kinél fogja meghúzni magát a szovjetek megérkezéséig. De a konok, úgymond „fajmagyar” nemzeti érzésű politikus nem volt hajlandó megszökni. Úgy gondolta, az oroszokkal tárgyalni a kisebbik rossz volt, amit választani lehetett. Politikusi hitelét adná fel a szökéssel, mégha életét menthetné is vele.

Politikusi életműve ott, Győrben, a menekülés elutasításával nyerte el koronáját

Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú  döntéséről is csak itt-ott felbukkanó néhányszavas legendák szólnak. Mai szemmel képtelenségnek tűnik, hogy valaki a halált válassza az élet helyett, amikor felkínálják neki a választást. Ott Aradon, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra a vár őrségéből néhány osztrák tiszt felkínálta neki, hogy még az éjjel kiszöktetik a várból és így elkerülheti, hogy a többi tizenkettővel együtt kivégezzék.  Leiningen-Westerburg visszautasította a menekülést. Becstelennek tartotta nem vállalni a sorsközösséget elítélt bajtársaival.

Így aztán másnap felakasztották őt is.

….

Utóirat: Van-e a NATO-ban tábornok vagy  az Európai Unióban politikus, akiről hasonló erős jellem és gerinces helytállás feltételezhető? Az Únió most kapott Nobel békedíjat, de hát jól tudjuk, ez a békedíj ma már inkább bérgyilkosok, terroristák és egyéb gazemberek felmagasztalásának eszköze. Egyfajta vérdíj. Más néven Júdáspénz. Jövőre megkaphatja a NATO is. Bőségesen kiérdemelte.

Advertisements
Több fényt! 5 – Károly és Endre

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s