A pénzre írt Isten

„Diana Brunstein, São Paulo szövetségi állam bírája elutasította állama igazságügyi tárcájának keresetét, amelyben arra szólította fel a szövetségi jegybankot és az Uniót, hogy a döntéstől számított 120 naptól fogva már ne szerepeljen Isten neve egyetlen új bankjegyen sem” – adja hírül a Magyar Kurír internetes változata. Továbbá közli azt is, hogy 193 millió brazilból mindössze mintegy hatszáztizenötezer vallotta magát istentagadónak a 2010-es népszámláláson.

Vagyis a törpe kisebbség óhaját utasította el a bírónő. Amely döntés botrányos, mert a modern demokráciákban szokatlan és kínos precedens ez a döntés. Hiszen kezdjük megszokni, hogy a modern nyugati demokráciákban mindig a kisebbségnek van igaza, az ő kiváltsága a jogrendszer megváltoztatása. Még akkor is, ha kívánsága a többség akaratával ellenkezik, mi több: tökéletesen abszurd, amit ez a kisebbség bevezetni óhajt a nagy többség ellen érvényesített diktatúrájával.(lásd homokosházasság, genderprogram etc…)

Ezúttal még sikertelenül támadtak, az ítélet egyelőre nem jogerős. De várjuk ki a végét, mert az új demokratikus játékszabályok szerint a többségnek kuss!

Évtizedekkel ezelőtt, a marxizmus-szenilizmus egyetemeken (az elnevezés Raffay tanár úr leleménye) még azt tanították, hogy demokrácia és diktatúra nem egymást kizáró fogalmak. Úgy magyarázták, hogy a proletárdiktatúra széleskörű demokrácia az uralkodó többségi osztály, vagyis a munkában fáradó proletariátus számára, míg kemény elnyomás, kíméletlen diktatúra az esetleges ellenzék és a korábban uralkodott henye kisebbség, a Horthy-rendszer életben hagyott elitje ellenében.

Így lehet diktatúra is a fényes demokrácia. A többség uralma egy elnyomott elenyésző kisebbség fölött. (Számszerűleg ez a többség ugyan csak a lakosság mintegy századrészét tette ki, de ez már szociológiai szőrszálhasogatás, ugyebár)…

Amikor tehát kemény elnyomást érzékeltünk, akkor nyilván fasiszta csőcselékvoltunk. Ha pedig gyengéd és simogató bánásmódban volt részünk az államtól, akkor igaz haladáspárti proletárként tevékenykedtünk az új világrend felépítésén. A gond ezzel csupán az, hogy az új világrend felépültével lassan a társadalom túlnyomó többsége minősíttetik fasiszta csőcseléknek és ennek értelmében sorsa az elnyomatás. Mígnem a törpe minoritás részesül kiváltságokban és a demokrácia áldásaiban. A rend ebben is a feje tetejére fordult.

A Brazíliai Egyesült Államok sorsa voltaképpen a mienkhez hasonló. Elmaradott ország, ha ilyen gondjaik vannak, mint Isten neve a bankjegyeiken. Miközben az Észak amerikai Egyesült Államokban ezt a gondot már rég maguk mögött tudják: a dolláron nem Istenneve íratik fel, hanem Lucifer szimbólumai virítanak, akár egy boszorkánysággal foglalkozó kézikönyvben. És az Istenben hívő túlnyomó többség mukkanni sem mer ellene.

Ami arra utal, hogy ők már felvilágosultak,vagyis felismerték azt, amire Jézus is rámutat az evangéliumokban: a földi világ fejedelme maga a Sátán.

Egyelőre.

Reklámok
A pénzre írt Isten

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s