Jövendölések

Szabó Dezső jósnőnél járt valamelyik párizsi útján – meséli kutatója, Szőcs Zoltán. A jósnő belenézett az ifjú Szabó Dezső tenyerébe és kijelentette: holtan látom magát egy liftben. Az író e naptól kezdve óvakodott belépni a felvonókba, inkább lépcsőzött felfelé és lefelé. Irtózott minden ilyen szerkezettől. Nem is liftben halt meg, hanem az óvóhelyen, az ostrom telén, 1945-ben a József körút 34-es ház pincéjében. A házban működő vendéglő tulajdonosa felajánlott a jeles halott részére egy koporsó méretű, egyajtós konyhaszekrényt a temetéshez, de a Rákóczi tér földje az erős fagyban feláshatatlan volt, ezért vagy tíz napra a szekrényt, benne a holttesttel elhelyezték ideiglenesen a bérház liftaknájában. Maga a lift áram híján valahol a harmadik emelet magasságában vesztegelt és még akkor sem jelenthetett fenyegetést az alant fekvő íróra, ha a táphálózat netán újra elektromos áramhoz jut.

Így teljesedett be a párizsi jósnő jövendölése.Kis pontatlansággal – mondhatnánk.

Ilyesféle kimenetele lesz a maja jóslatnak és a többi apokaliptikus látomásnak is a hamarost bekövetkezendő világvégéről. Alkalmasint összefuthatnak egyéni kudarcok és globális kataklizmák, de hogy ezek miként teljesülnek be, azt találgatni sem érdemes. Összeakadhatnak, mint Szabó Dezső Párizsban a jósnővel és utóbb a szekrény, a liftakna és a halott írófejedelem a József körúti lépcsőházban.

Magyarán: pontosan jósolni egyénre lehetetlen. de miként a mundán asztrológia baklövései mutatják, országokra vagy birodalmakra is kétséges vállalkozás.

Csak a halál biztos.

Példa erre Szabó Dezső jövendölése a háború elejéről: „Ha Németország győz, akkor Magyarország végképp elveszett, ha veszít még van valami halvány remény.”

Németország veszített ugyan, és amíg vesztes volt, reményünk is volt. Ma már újra Európa vezető hatalma és a mi sorsunk megpecsételődött. Már 2012 december 22-t megelőzően ott fekszünk egy láthatatlan liftaknában, egy láthatatlan kopott konyhaszekrényben. (Amit „A hetedik koporsónak” is nevezhetnénk Csurka után szabadon.)Bennünket nem influenzavírus ölt meg, hanem az Unió és saját nevelésű hóhéraink, akiket az Eötvös Loránd tudományegyetemen és a Marx Károly közgáz egyetemen tanulták a kötélverést és Amerikában, Soros papa tanodájában képezték ki őket az elkészített akasztókötél csomózására és az áldozat nyaka köré tekerésére.

Marad a remény, hogy feltámadunk. Szebb pillanatokban nem is remény ez, hanem bizonyosság.

Ugyan lehetséges, hogy a jósok valóban a jövőbe látnak. Ám amit látnak, a kuncsaftok azt rendszeresen rosszul értelmezik. Így van ez már a dodonai futurológiai szakkollégium megalapítása óta.

Advertisements
Jövendölések

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s