Hawking cáfolja, Lady Gaga nem ismeri Istent

Az emberi alkotóerő és a sikerekben kiteljesedő élet szemléletében pillanatnyilag Lady Gaga előadóművésznő és Stephen Hawking matematika-fizika fenomén a toplista két tündöklő csillaga. Nem az egyetlenek, de ahogyan mondani szokás „emblematikus” figurák a celebek körében. Ráadásul korunk fogyatékosság-imádatának tárgyaként is megfelelnek a követelményeknek. Hawking testileg száz százalékosan mozgásképtelen, még beszélni is csak egy számítógép vezérelte beszédszintetizáló közvetítésével érintkezik környezetével. Szellemileg viszont ép, az intellektualitás csúcsteljesítményeként beszélnek róla.

“Hawking cáfolja, Lady Gaga nem ismeri Istent” Tovább olvasása

Reklámok
Hawking cáfolja, Lady Gaga nem ismeri Istent

Ami a romanovok halála után történt

1990. október 5-én történt. Egy Vladimir nevű kozák ember meséli, hogy teherautóval éppen murvát szállított, amikor útközben Szverdlovszkban meglátta, hogy a keresztet emelik annak a kis fatemplomnak a tetejére, amit a cári család kivégzésének helyén ácsoltak össze nem sokkal korábban. Ekkor már Gorbacsov volt a birodalmi góré a Szovjetunióban, személye egyfajta enyhülést hozott. De azért új templom és új kereszt még nem számított mindennapos látványnak Oroszországban.

“Ami a romanovok halála után történt” Tovább olvasása

Ami a romanovok halála után történt

Kis Szent Teréz és a gyilkos Pranzini

 Henry Pranzinit 1887-ben a francia bíróságon háromszoros gyilkossággal vádolták meg. Megölte és kirabolta szeretôjét, Marie Regnaultot, egy félvilági nôt, aki Madame de Montille-nek hívatta magát Marseilleben. Vele együtt ölte meg annak szolgálóját és tizenegy esztendôs lányát, akit rendesen a szolgáló leányaként mutattak be az embereknek.

A bizonyítékok súlyosak voltak és senki sem adott hitelt a vádlott tagadásának.

A bíróságon sem hittek ártatlanságában, a sajtóban sem és legkevésbé a közvélemény tartotta ártatlannak (noha annak akkoriban még volt médiafüggetlen része is).

Hiszen egy anarchistáról, nihilistáról volt szó. Ő volt a XIX. Század végének elvetemült terroristája. Maga Teréz se kételkedett benne, hogy Pranzini nagy gonosztevô és hogy rettenetes bűnök terhelik.

Elhatározta, hogy imádkozik a bűnös lelkéért. Tisztában volt vele, hogy környezete szörnyetegnek tekinti a férfit, akiért Ő fohászkodik.

De Bizonyos volt benne, hogy ez a gyilkos irgalmat talál majd Istennél. Az irgalomról Teréz értesítést, „jelet” kért Istentől. Arról, hogy megtért-e a bűnöző? A jelet az Isten gyermekeinek ôszinte hitével leste.

És megkapta!

A naplójában írta a következőket:

„A papa ugyan megtiltotta, hogy bármilyen újságot olvassunk, én azonban nem hittem, hogy engedetlen leszek, ha elolvasom azokat a részeket, amelyek Pranziniról szólnak. A kivégzése utáni napon kezembe került a napilap, a ,,La Croix”. Gyorsan kinyitom és mit látok?… Pranzini nem gyónt meg, felment a vérpadra és már készült, hogy bedugja a fejét a komor lukba, amikor hirtelen, sugallat hatása alatt megfordult, megragadta a Feszületet, amelyet a pap feléje nyújtott és háromszor megcsókolta a szent sebeket! … Aztán a lelke elszállt, hogy megkapja Annak irgalmas ítéletét, aki azt hirdeti, hogy a mennyekben nagyobb örömet okoz egyetlen bűnös, aki megtér, mint a kilencvenkilenc igaz, akinek nincs szüksége bűnbánatra.”

Teréz ekkor tizennégy esztendôs. Minden tekintetben érett. Eljut odáig, hogy a lelki anyaság tudatossá válik benne: ,,ô az elsô gyermekem” mondja Pranziniról.

Csak az anyák képesek leválasztani az emberekről rossz tetteiket,  gyermekeikről a bűnt. És persze hasonlóképp gondolkodnak a szentek.

Kis Szent Teréz és a gyilkos Pranzini

A két Malakiás és az utolsó pápa

Az ír katolikusoknak komoly hitele van a világegyházban. És az egyházon kívül is. A dublini születésű Matt Talbotot, aki 1856-ban született Dublinban és ugyanott halt meg, a poros dublini utcán 1925-ben, szentként tisztelik. Az amerikai ír alkoholisták ma már patrónusuknak tekintik, amiért józanul és boldogan halt meg az alkoholtól való szabadulás lehetőségét hirdetve.

Ír volt az érsek is, akit viszont már az egyház szentjévé avattak és aki

a pápákról szóló jövendölések, a „Prophetia de Romanis Pontificibus” szerzője. A nevezetes irat 111 rövid mondásban jellemzi a leendő pápákat 1143-tól a világ végéig. Több esetben csakugyan találónak bizonyult, egyes kutatók szerint a jóslatok 90 százaléka valóra vált. II. János Pál mint „De labore solis” szerepel benne. „a napfogyatkozásból” – Karol Wojtyla ugyanis egy napfogyatkozás idején született. XVI. Benedekről csak annyit ír, hogy az „Gloria olivae” azaz az olajfa dicsősége. Amikor Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég egy olajfát ajándékozott Benedek pápának, hogy ültettesse el a vatikáni kertben, sokan felszisszentek és Malakiás jóslatát emlegették. A jóslat szerint Benedek után már csak egy pápa, Petrus Romanus következik. A jóslat így szól: „A Szent Római Egyház utolsó üldöztetése idején Római Péter ül a trónon, aki számos megpróbáltatás közepette táplálja a nyájat, s mikor ez is elmúlik, a Hét Domb Városa mindenkorra elpusztul, s a szörnyű Bíró ítéletet mond az embereken.

Mintha elérkezett volna ez az idő is, nemde? Hamarost megválasztják Petrus Romanust és eljövend aminek Malakiás jóslata szerint következnie kell.

Ír katolikus származék volt a XX. Század legjelentősebb amerikai elnöke, John Fitzgerald Kennedy is. Aki ha nem is volt szentéletű, de a globális pénzhatalom elleni harcban esett el 1963-ban Dallasban fél évszázaddal ezelőtt.Sokak szerint vértanú volt. Azidőtájt halt meg , amikor a katolikus egyház a támadások kereszttüzében zsinatot tartott Rómában és amely zsinat eredménye mindmáig erősen vitatott hívők és hitetlenek között egyaránt.

A számos érintett zsinati szereplő közé tartozott egy Ír szerzetes, bizonyos Malachi Martin egykori jezsuita is. Ő 1921-ben született Dublinban és 1999-ben halt meg New Yorkban. Egyesektudni vélik, hogy nem természetes halállal távozott világunkból. Mint sikeres ördögűzőt maga az ördög lökte le lakásának lépcsőjén. Mindazonáltal Ez utóbbi Malakiásnak volt ideje, hogy jóval terjedelmesebb írói hagyatékkal lássa el az utókort, mint a szent érsek a XII. században.

A szerencsétlen 1963-as év

Ötven évvel ezelőtt, 1963. februárjában bemutatták Nyugat-Berlinben Rolf Hochhuth A helytartó című darabját. A darab nyílt és elképesztően aljas támadás volt az 1958-ban elhunyt XII. Pius pápa, a katolikus egyház és az éppen tanácskozását végző II. vatikáni zsinat ellen. Hochhuth támogatója és finanszírozója, úgymond múzsája és producere Erwin Piscator kommunista színházi rendező volt, aki 1939 óta élt az Egyesült Államokban és tanította színházra az amerikaiakat. Azt tehát tudtuk, ki támogatja Hochhuthot De ki támogatta Piscatort? A darab ugyanis XII. Pius és a katolikus egyház nyakába varrta az egész addigra kiókumulált holocaustot. Gázkamrástul, haláltáborostul, hatmillióstul egyetlen nagy csomagban. Ezzel a képtelen váddal remélték kikényszeríteni a katolikus egyházból a judaizmusnak társvallásként való elismerését és a zsidóktól való permanens bocsánatkérést. A közönség tájékozottabb része azonnal az amerikai zsidó kongresszus akcióját sejtette a háttérben. Sokan azonban szovjet bolsevik ügynökökre is gyanakodtak. (Lásd a román Pacepa Securitate-ezredes féle történetet.) Ne feledjük, Nyugat-Berlin akkoriban amerikai-francia-angol megszállási övezet volt ugyan, de mégiscsak Kelet-Németország kellős közepén feküdt. Az pedig szovjet felségterület volt, ott a Vörös Hadsereg volt az úr.

De a legvalószínűbb, hogy egyszerre támadott mindkettő. Két KGB ezredes, ortodox püspöki ornátusban ott ült már a B’nai B’rith (A Szövetség fiai) emberei mellett a zsinati üléseken. Utóbbiaknak pedig már 1962 óta megbízottjuk és összekötőjük volt Malachi Martin atya. Aki rendszeresen tudósította az amerikai zsidó szervezeteket és újságjaikat a zsinaton történtekről.(Nemritkán arról is, ami meg sem történt.) Ami tulajdonképpen nem állt ellentétben hivatalos megbízatásával, hiszen Agostino Bea bíboros csapatában a zsinat idején ő is a keresztény-zsidó megbékélésen munkálkodott.…

Ugyanezen 1963-as év júniusában meghalt XXIII. János pápa, a mosolygós pontifex. Aki példátlanul népszerű volt liberális körökben és aki három hónappal trónra kerülése után meghirdette a zsinatot.János pápa hozta létre Bea kardinális vezetésével a keresztény-zsidó megbékélés tanácsát és ennek a Bea bíborosnak a kíséretében tűnt fel a később elhíresült Malachi Martin jezsuita atya, mint a bíboros titkára és segítője a keresztény-zsidó párbeszéd ápolásában. Bea bíboros megőrizte tisztségét XXIII. János halála után, VI. Pál pápa pontifikátusa idején is. Az ő feladata volt kidolgozni a tervezetet, ami alapvetés majd Nostra Aetate címmel kerül szavazásra a zsinat többi, mindmáig vitatott dokumentumával együtt. S amely dokumentumokat nem utolsó sorban a Rolf Hochhuth darabja világszerte bemutatásával kényszerítették ki a katolikus püspökökből.

A színpadra vitt történelemhamisítás

Hazudni csak nagyon nagyot érdemes – mondja élő klasszikusunk, Pap Gábor művészettörténész. A kis hazugságokat is nehéz megcáfolni, ha olyan mindent elsöpörni képes apparátus áll mögöttük, mint amilyen a keresztényellenes propaganda mögé felsorakozott színházi- és filmvilág. A Hochhuth féle propagandadarab a maga nemében kapitális példány, képes önmagát az ellene támadt tiltakozás révén még szaporítani is, mint a Michael Crichton féle Androméda-törzs a hollywoodi filmben. Nemrég a kaposvári Csíky Gergely színházban mutatták be egy mutánsát, amiben a mélységesen erkölcstelen XII. Pius Hitler ballábas bakancsával folytat varázslatot, amit a rendező „ördögűzésnek” nevezett el már a darab címében is. Tanúsítván ezzel, hogy nemcsak a történelem kérdéseiben, de a vallás és hit alapvetéseit illetően is tökéletesen tájékozatlan. Egyedül a dramaturgiai szempontok vezették. Aki nem hiszi, olvassa el a hálón Zsedényi Balázs ihletett kritikáját a Mohácsi János rendezte előadásról.

Az újkatolikusok és az egyház júdaizálása

Az 1965-ben befejezett zsinat nem hozta meg a várt megújulást. Helyébe a modernizmus lépett és az általános hitvesztés, amit csak kevesen láttak előre. A homályosan megfogalmazott alapvetések tíz év elteltével lepusztították az intézményt is. Több mint százezer katolikus pap és szerzetes hagyta el az egyházat, nagyjából a papok egynegyede. Aki megmaradt, az bőrén érezhette az egyházat bekerítő mélységes gyűlölet légkörét minden irányból. A fokozódó támadásokatminden ellen , ami keresztény és katolikus. Legfőként a judaizmus felől, amivel tulajdonképpen leginkább megbékélni szándékozott. És fél évszázaddal a zsinat után még mindig lövik a várat, amely voltaképpen rég megadta magát, kivéve egyetlen nevén nevezhető Püspököt, bizonyos Marcel Lefebvre érseket, aki volt eléggé tisztafejű és vakmerő, hogy lássa az elkészített csapdákat már 1963-ban, két évvel a zsinat lezárása előtt. Lefebvre érsek 1971-re már reménytelennek látta a helyzetet és megalakította a maga Szent X. Pius papi testvériségét és folytatta a tridenti zsinat által megerősített, immár kétezer éves katolikus hagyományokat. A történelem fintora, hogy az érsek által alapított tradicionalista testvériség is felbomlik éppen ezekben a hetekben és az egyetlen, a hagyományokhoz még hűséges püspökét, Richard Nelson Williamsont pedig kiközösítette tagjai közül.

A második Malakiás figyelmeztetése

Malachi Martin ír jezsuita is sokallta a zsinat hozta újításokat. Nem kétséges, hogy ezért is kérte elbocsáttatását a jezsuita rendből VI. Páltól. Engedélyt kapott rá azzal a feltétellel, hogy életét a továbbiakban az írásnak szenteli. A pápa függetlenítette az egyházmegyei hatóságtól és az Opus Dei-től is. Malachi Martin előbb Párizsba, majd New Yorkba költözött és megkezdte írói valamint folytatta ördögűzői tevékenységét is. Könyveit úgy fogalmazta, mintha maga az élet írta volna. Tulajdonképpen fikciót, regényt írt. De azt is tudjuk, hogy e műfaj az úgynevezett felvilágosodás óta a luciferiánus erők műfaja. Akik szívesen nevezték magukat egy időben illuminátusoknak, ami szó jelezte azt a homályban ragyogást, mint amilyen az atomreaktorok mélyén felfénylő halvány kékesszínű Cserenkov-sugárzás. Ami a bomló uránrudakból eredő gyilkos neutronáramlást jelzi. Lucifer, az egykori Fényhozó már

csak e halálos derengés angyala és égből bukása óta a neve is többnyire Sátán vagy Ördög. Malachi atya hosszú és kalandos életében mintegy ötvenszer találkozott vele ördögűzőként és néhányszor egyházi tisztségviselőként. Egyik interjújában beszélte el, hogy papi szolgálata alatt vagy húsz férfi és harminc nő kereste fel őt azt kérvén, szabadítsa meg őket a démontól, aki fogságban tartja lelküket. De hogyan estek fogságba? Egyszerű: ahogyan a vámpírtörténetben az áldozat behívja a vámpírt magához. Ahogyan 1956-ban Kádár behívta az oroszokat, ahogyan Fekete János az IMF-et.

Vagyis: önként, minden kényszer nélkül.

„egyezséget kötöttem vele. Megegyeztünk.” – volt rendszerint a válasz, amikor Martin atya rákérdezett, hogyan kezdődött az ördögi megszállottságuk. Az egyezség tárgya rendszerint a megkívánt nő vagy férfi, az áhított állás, a sóvárgott pénz volt. Voltaképpen semmi rendkívüli. Csak éppen miután hozzájutottak vágyaik netovábbjához, a démon nem távozott. Az ördög ragaszkodott az üzlettársi viszony fenntartásához. A szerződést lehetetlen volt felbontani. (Ma úgy mondanánk, svájci devizahitel.) Ötöt meg is írt ezekből az esetekből „A Sátán fogságában” c könyvében. E kötetet is, mint a többit, elkapkodták a könyvpiacon. De igazi sikere és hatása legutolsó regényének, a „Szélsöpörte ház”-nak (The Windswept House” volt. Ez a könyv is egy 1963-ban játszódó jelenettel kezdődik. Néhány nappal VI. Pál beiktatása után a Vatikánban a Capella Paulinában feketemisét tart a legbelső körökbe befurakodott és ott hatalomra törő luciferiánus-szabadkőműves csoport. A szertartás során Lucifert emelik trónra. Vagyis másik nevén nevezve magát a Sátánt. És eme titkos, Péter-Pál napi rítussal megkezdődött a hatalomátvétel a katolikus egyházban. Félreértés ne essék, maga az egyház jóval több, mint a Vatikán és az általa vezetett hivatali szervezet. Az egyház Krisztus titokzatos teste, amit a mennybe jutott szentek, a tisztítótűzben szenvedő elhunytak és az élő egyház együttesen alkotnak. E test fölött hatalmat szerezni még Lucifer képességeit is meghaladja. De a fizikai szervezet lebénítása is hathatós segítség a globalista erők számára. VI. Pál már csak névleges hatalommal rendelkezett, II. János Pál még azzal sem. Mihelyst tenni próbált valamit önállóan, máris rálőttek és csak az égieknek köszönhette megmenekülését. A nagyon okos és a hit ajándékával bíró XVI. Benedek megpróbált lavírozni. Ellenszélben és sekély, zátonyos vizeken. Most lemondatták. Nem kis izgalommal várjuk Petrus Romanus, a következő pápa megválasztását.

És méginkább a következő lépéseket, amikből majd kiderül, hogy az új pápa kiszabadítja-e a luciferi liberalizmus fogságából az egyházát? A liberalizmus sokban hasonlít az alkoholra, számos gondolkodó embert tett már gondolkodásra képtelenné és a szabadosság szenvedélybetegévé. De hát – mint Matt Talbot is megmutatta – az alkoholból van menekvés. Alighanem a liberalizmusból is.

A két Malakiás és az utolsó pápa