Miért mondott le Benedek pápa?

Rendkívüli helyzetek rendkívüli intézkedéseket tesznek szükségessé. Az mindenki előtt világos, hogy XVI. Benedek pápa lemondása rendkívüli intézkedés volt az egyházfő részéről. Az már kevésbé világos, hogy mi az a rendkívüli helyzet, amire válaszként ezt a rendkívüli intézkedést Benedek meghozta?

A világsajtó szócsövei, amiknek kizárólagos tulajdonosai a liberális világhatalom prominensei, minden elképzelhetőt megtettek ellene az elmúlt nyolc évben. A lemondás magyarázataiban sem volt hiány. Pénzügyi manipulációk a vatikáni bankban. Szexuális bűncselekmények elkövetése és takargatása. A harmincas évek Goebbels-i propagandahadjáratára tökéletesen hajazó pedofília és homoszexualitás-vádak felújítása. Amilyen vádakkal még egy közepes forgalmú bank elnökét vagy egy középszerű politikust sem lehetne megsérteni. Ők büszkén vállalnák, mint az élelmesség és az élni tudás, a hedonizmus nyilvánvaló jeleit. Lopni, csalni, hazudni, szexuális perverziókat elkövetni, netán még sorozatgyilkolni sem szégyen sem Európában, még kevésbé Észak-Amerikában vagya Közel-Keleten, ha az ujságíró kellően polkorrekt indokot talál nemhogy felmentik a tettest, de a mennybe emelik (lásd a gázai hős gyerekgyilkosokat). Afrikában pedig külön szexepiljének számított a fekete kannibál császárnak, hogy hűtőszekrényében emberhúst őrzött ünnepibb vacsorákhoz

A pápákat az elmúlt évtizedekben már oly sok bűnnel megvádolták, hogy a rágalmazókon kívül senki sem veszi komolyan a vádakat. Tehát zsarolni sem lehetne ilyesmivel. XVI. Benedekkel még azt is megcsinálták nem sokkal a megválasztása után, hogy lefasisztázták, lenácizták, lehitlerjugendezték és még azt is megkisérelték, hogy elllene uszítsák a muzulmán világot. Szerencsére sikertelenül. Amiként azt sem sikerült elhitetni, hogy antiszemita – noha megpróbálták ezt is. Próbálkoztak istentagadónak, eretneknek beállítani úgy is mint az egyház tanító hivatalának az elöljáróját de úgy is mint Pápát. Mégsem rendült meg sem a hitele, sem a hite. Mosolya töretlen maradt, csak napról napra fáradtabb lett ez a mosoly.

A harc a hieraarchia csúcsán nem a firkászok ellen folyt, nem a médiamogulok ellen. Nem emberek ellen.

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a pápát a bíborosi testület választja. Pedig ez tévedés. A pápát a Szentlélek választja ki a bíborosi testületből és akaratát a bíbornokok szavazatain keresztül érvényesíti. Magyarán a pápa nem a bíborosok felhatalmazásából kerül a hierarchia élére, Péter székébe, hanem a Szentlélek kívánságára. Lemondása ezáltal sokkal bonyolultabb helyzetet tükröz, mint ezt a nyugati áldemokráciákon nevelkedett emberek többsége sejthetné.

Ez a lemondás komoly, messzehangzó figyelmeztetés volt. Néma segélykiáltás.

Mindenkinek joga van Benedek lemondását úgy értelmezni, ahogyan ez őrá hatott. Az olaszországi Castel Vittorioban, Don Andrea Maggi plébános felháborodott a pápa lemondása miatt és tiltakozása jeléül a szentmisén prédikációja alatt elégette a lemondott pápa egyik fényképét. Hívei cserbenhagyásával vádolta meg.Pedig lehetséges, hogy éppen az ellenkezője történt. Éppenséggel híveinek szándékozott életmentő vészjelzést adni.

Pontosan tudjuk, mit nyilatkozott lemondásakor. Amiről viszont hallgatott, arról nem tudhatunk semmit.

A XIX. Század vége felé uralkodott XIII. Leó pápa, akinek nevéhez fűződik a társadalmi békére törekvő Rerum novarum enciklika, ami legalább akkora jótékony hatást gyakorolt az emberiség történelmére a következő században, mint amekkora pusztulást hozott ránk a Marx Károly Kommunista kiáltványa által gerjesztett osztálygyűlölet.

XIII. Leó életének volt egy rejtélyes epizódja.1884. október

13-án a Vatikán egyik kápolnájában szentmisét mutatott be. A mise befejeztével éppen távozni készült, amikor az oltár lépcsőjén hirtelen megállt és a szemtanúk szerint mereven, csaknem kővé meredten, önkívületben állt vagy tíz percen át. Arca színe hamuszürkévé változott. Majd miután feleszmélt, egy szót sem szólva a dolgozószobájába sietett és ott írni kezdett egy Szent Mihály arkangyal segítségét kérő imát. Mint utóbb kiderült, látomása volt. Pontosabban fültanúja volt egy párbeszédnek. Amikor bizalmasai a történtekről kérdezték, az egyébként közlékeny pápa nagyon szűkszavúvolt.

mintha nem akarta volna nyugtalanítani környezetét az általa tapasztaltakkal. Annyit azonban a pápa titkára, Rinaldo Angeli írásban rögzített , hogy látomása volt: a pokol seregei az Örök Város, Róma körül gyülekeztek, hogy azt elpusztítsák. Két hang párbeszédét hallotta.

Az egyik hang jóságos, szelíd volt, mint az Üdvözítőé, a másik pedig gonoszsággal telített. A szóváltást a sátánian gonosz hang kezdte: „Képes vagyok Egyházadat elpusztítani!” A pápa a folytatást még munkatársaival sem közölte részletekbe menően, csak annyit mondott, hogy a következő száz esztendő alatt a Sátán és a gonosz lelkek támadásai rendkívüli módon fölerősödnek. A pápa óhaja szerint az új imádságot majd száz éven át imádkozták az Egyházban, minden szentmise végén. egészen a II. vatikáni zsinat utáni évekig. A liturgikus reform aztán eltávolította ezt az imát a szentmiséből. Benedek azonbanemlékeztette egyházát, hogy a zsinat előtti szentmise-liturgia voltaképpen nincs megtiltva. Bátortalan és halk hangú motupropionak tűnt ez részéről, de mégiscsak nagyot csattant.Csaknem akkorát, mint Benedek februári lemondása.

Don Maggi talán jobban tette volna, ha híveivel együtt XIII. Leó pápa Mihály arkangyal segítségét kérő imáját mondta volna el az „égőáldozat” bemutatása helyett a mise végén.

Advertisements
Miért mondott le Benedek pápa?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s