Amiért gyűlölik XII. Piust és Horthyt

Ha van a mennyei régiókban egy csendes és kényelmes kártyaszoba, akkor ott mostanában vidám megjegyzésekkel ugratják játékostársukat, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó őfőméltóságát a hajdani partnerek. Ott lehet az égi kártyaasztal körül Chorin Ferenc bankár, Budai-Goldberger Lipót textilgyáros, Weiss Manfréd a gigantikus csepeli hadiüzemek tulajdonosa. Csúfolódásuknak megvan az indoka. Hosszú, halálon túli távolléte alatt Horthy Miklósból akkora antiszemita szörnyeteg lett a hazai cionisták mitológiájában, hogy még az égbe is felhallik ennek a híre. Eléggé zavaró lehet mindőjük számára, mert a cionizmust legalább annyira rühellte a Horthy kormányzó kártyapartnerei közt számon tartott magyar zsidó pénzarisztokrácia, mint maga a kormányzó és az úgynevezett keresztény kurzus. Ők nemritkán egy kalap alá vették a zöldinges hungaristákat, a barnainges nemzetiszocialistákat és a vajsárgán kék dávidcsillagos, leplezetlenül szélsőbalos cionistákat. Mussolini fasisztái azonban végig szalonképesek maradtak, nem utolsó sorban azért, mert a feketeingesek boldogan eltűrték maguk között az olasz zsidóság kiválóságait.

“Amiért gyűlölik XII. Piust és Horthyt” Tovább olvasása

Reklámok
Amiért gyűlölik XII. Piust és Horthyt

Oradouri anziksz

„Nem úgy történt!” – javította ki 1961-ben a faluba látogató német NATO-összekötő tisztet Oradour sur Glane polgármestere. A fiatal német főhadnagy ugyanis készpénznek vette A hivatalos történetírók máig fentartott állításait az 1944. június 10-én Oradourban történtekről. Amikről a Vikipédia honlapján bárki olvashat ma is, mégpedig igazán kerekded feldolgozásban. Mintha a háborús propaganda elevenebb lenne mint valaha, most, a háború utáni hatvannyolcadik évben is. (Nem véletlenül becézik a Vikipédiát sokan Bolsevikipédiának.) Ezeket a célzatos és sunyi félrevezetéseket hollywoodi és francia filmek tucatjai sulykolják a nézőkbe és állításaikat egyre nehezebb cáfolni. Mindenféle törvényes megtorlásokkal fenyegetik az igazság után kutakodókat. Súlyos pénzbírságokkal és tényleges börtönbüntetésekkel sújtják őket Európa-szerte. A cáfolásra merészkedőt minimum „revizionistának” minősítik és akár be is börtönözhetik a hivatalostól eltérő véleményt hangoztatókat.

„Nem úgy történt!” – javította ki 1963-ban a faluba látogató német NATO-összekötő tisztet Oradour sur Glane polgármestere. A fiatal német főhadnagy ugyanis készpénznek vette A hivatalos történetírók máig fentartott állításait az 1944. június 10-én Oradourban történtekről. Amikről a Vikipédia honlapján bárki olvashat ma is, mégpedig igazán kerekded feldolgozásban. Mintha a háborús propaganda elevenebb lenne mint valaha, most, a háború utáni hatvannyolcadik évben is. (Nem véletlenül becézik a Vikipédiát sokan Bolsevikipédiának.) Ezeket a célzatos és sunyi félrevezetéseket hollywoodi és francia filmek tucatjai sulykolják a nézőkbe és állításaikat egyre nehezebb cáfolni. Mindenféle törvényes megtorlásokkal fenyegetik az igazság után kutakodókat. Súlyos pénzbírságokkal és tényleges börtönbüntetésekkel sújtják őket Európa-szerte. A cáfolásra merészkedőt minimum „revizionistának” minősítik és akár be is börtönözhetik a hivatalostól eltérő véleményt hangoztatókat.

“Oradouri anziksz” Tovább olvasása

Oradouri anziksz