Hende Csabát hová temessük?

A kérdés indokolt.

Magyarázatul néhány történelmi tény a közeli múltból:

1946-ban vitéz Jáni Gusztáv hadseregparancsnokot  amiért  felszabadította Ukrajnát  a bolsevik uralom alól büntetésül úgy végezték ki, mint egy utolsó cigány rablógyilkost a boldogabb békeidőkben.  Tábornoktársát, vitéz Hindy Ivánt,  pedig,aki  ki sem mozdult a vörös csapatok által   körbezárt Budapestről és ötvennyolc nap szakadatlan védelmi harc közepette  foggal-körömmel védte fővárosunkat és  el sem hagyta a védelmére bízott  katonai körzetet,  kommunista hazaáruló senkiháziak  lőtték főbe büntetésül hősies helytállásáért. A két főtiszttel együtt vagy háromezer vezetésre és védelemre képes katonánkat  pusztították el a Moszkvából  hazatért  „különös anyagból formált ” fegyveres kommunisták 1945. és 1964 között.  Rettegtek a magyar ellenállástól és emiatt igyekeztek tömegesen kiirtani harcképes embereinket Főtiszteket, tiszteket, altiszteket és tiszteseket. Akik értettek a parancsok kiadásához, megfelelő szétosztásához és az utasítások  tisztességes végrehajtásához.

Image

“Hende Csabát hová temessük?” Tovább olvasása

Hende Csabát hová temessük?

Nagy László emlékének, 2013 decemberében

Nekem a kérés nagy szégyen
Adjon úgyis, ha nem kérem.

Első hallásra is igazat adhattok neki
amikor  ezt mondja versében szelíd
szerényen az ágrólszakadt.
Bice-bóca költő
Ki kérni bármit is restellt
Ázott csizmában, lukas kalapban békéért esdeni
Szégyen is Meg  koldulás is volt neki.
Utálatos nyöszörgés. Ebek nyüszítése.
De Istentől, anyjától, Szent lélektől más volt,, amit kaphatott. nagyon más.
Fehérenfénylő, diadalmas ragyogás!
Adj békét Mária, adj békét kis Nagyurunk!
Töltsön bele lelketek mostantól mindörökkévalóságot.
És a két egészséges, járni képes  lábat is adjátok neki oda járni közöttünk mindörökre.

Amen

Nagy-László

Nagy László emlékének, 2013 decemberében

Dr. Mengele imája Dr. Nyiszli lelki üdvéért .

 Bocsáss meg neki Uram, mert nem tudta,  mit cselekszikk!

És légy irgalmas hozzá,   hiszen kevesen tudják, hogy A sátán minduntalan felölti Luciferi  időszakából megőrzött fénylő arcát, amit még az Úrtól kapott. .  Néha pipiskedve magára ölti Jézusánál fényesebb ábrázatát és így jelenik meg Mózesnek, Illésnek, Péternek és Jánosnak  valamelyik hegyen. Csak hogy bosszantsa őket. No meg nekünk is megjelenik nap mint nap ma is a televízió képernyőjén, a számítógép  monitorán, a mozivásznon és a sokezernyi nyomtatot szennylapon. Bors, Blikk, Népszabadság, Népszava.….   Spiegel, New York Herald, Washington post, FAZ.

És igyen, sorban, tovább.

“Dr. Mengele imája Dr. Nyiszli lelki üdvéért .” Tovább olvasása

Dr. Mengele imája Dr. Nyiszli lelki üdvéért .

Az Athosz hegyi szerzetesek és a kuncevói gramofon

A vezér haldoklott.

Bulganyin, malenkov, hruscsov ésberija mindennapos beteglátogatással tisztelegtek az agyvérzésben lebénult Sztálin kuncevói dácsájában, 1953 tavaszán. Végül Berija titkárnője adta be Sztálinnak azt a méreginjekciót, ami végzett a nagy emberrel. Ez a nemhivatalos , ám suba alatt hivatalosként elfogadott változat mindmáig. És a legtapintatosabb is. Mentesíti a felelősség alól a Kaganovicsokat és elhárítja a gyanút Rosa Kaganovicsról, Sztálin feleségéről, hogy ő mérgezte volna meg az ország zsidótlanítására készülődő diktátort.  Bűnbakká teszi viszont Beriját, akit aztán Hruscsov  lő agyon a Sztálin halálát követő hatalmi harcban, amiben Bulganyin és Malenkov is  alulmarad a Kaganovics-testvérek által oly melegen támogatott Hruscsovval szemben.

Csodálatosak ezek az összeesküvések. Akár elméletben, akár gyakorlatban szemléljük őket. Főként, hogy minden apróságnak jelentősége van. Annak is, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsovot a moszkva melletti novogyemicsi bazilita kolostor temetőjében hantolták el és teste máig ott porlad. Nem a Kreml falában, mint Dzsugasvilié és nem a Mauzóleumban, mint Uljanové.

“Az Athosz hegyi szerzetesek és a kuncevói gramofon” Tovább olvasása

Az Athosz hegyi szerzetesek és a kuncevói gramofon

Halálközeli élmény

„G” nevű  vak ismerősöm csaknem  meghalt egy súlyos közlekedési balesetben. Mosollyal  kevert grimaszokkal  beszélte el a történteket:

Az ütés olyan erős volt, hogy még csak nem is fájt. Megrengette az agyvelőmet, összerázta a zsigereimet ,  kusza csomóba kényszerítette végtagjaimat. De nem fájt semmim.  Idő se lett volna a fájdalomra, hiszen azonnal kiemelkedtem összetört testemből és az autó vékony mennyezetén keresztül az úttest fölé emelkedtem. Évek óta hallgatok előadásokat halálközeli élményekről,  így aztán rögvest tudtam, hogy halálos balesetet szenvedtem. Halott vagyok, legalábbis testemet illetően biztosan halott.  Csak az aggasztott, hogy a volán  mögött ülő társam megúszta-e. Ő volt az én gyámolítóm, akivel húsz éve vakon, világtalanul  jártam a  várost. Vakságom a holttestemben maradt és most, súlytalan szellemként  oly élesen láttam, mint amikor hajdanán, boldog rövidlátó ifjúkoromban   friss szemüveget írt fel a szemész. Mindennek színe, körvonala, alakja és távlata volt. Ebből tudtam a legbiztosabban, hogy meghaltam. A sima sebesültek nem szokták visszanyerni látásukat. Tudtam, hogy ha akarom, akár a balesetet szenvedett kocsi alvázszámát is le tudnám olvasni innen fentről is,  és egyéb kunsztra is képeslettem volna, , de tartóztattam magam. Pedig húsz év sötétség után újra látni észvesztően mámorító érzés volt. Még azon is jót szórakoztam, ahogyan kiemelik élettelen testemet az anyósülésről és lefektetnek a járdára egy fekete fólia alá. Társamat átpakolták egy hordágyra. A hordágyat becsúsztatták a mentőbe és a mentőautó éktelen sivalkodással eltávozott a Honvéd kórház irányába. Nem irigyeltem, hogy életben maradt, de adott valami megnyugvást a tudat, hogy tovább él.

“Halálközeli élmény” Tovább olvasása

Halálközeli élmény