Szent Tamás kosara

Amikor a hetvenkettő visszatért küldetéséből, örömteli zsongás töltötte be a terebintus-ligetet, ahová a sikereikről beszámoló tanítványok letelepedtek. Csak Tamás, akit Didimusnak (ikernek) is szólítottak alkalmanként, volt rosszkedvű. Félrevonult és a  liget szélén fakadó forrás partjára telepedett. Rosszkedve nem enyhült attól sem, hogy újra találkozhatott barátaival és hogy a Mester is odaintettt neki barátságosan hunyorítva a szemével.

Image

Sikertelennek érezte magát A Nabbateusok földjéről visszatérőben. Oly  barátságtalan népekkel találkozott, hogy nem csak sarujáról rázta le a port, de a sarukat is messzi lódította lábairól  hirtelen elkeseredésében hogy még csak rá sem bagóznak a nabbateusok. Miközben olyan csodákat vitt végbe közöttük, hogy más népek  ámulva tekintettek volna az égre és tisztelettel hajoltak volna meg Tamás előtt. Hiszen vakot tett látóvá, bénát járóképessé,leprást tisztává, nyavalyatörőst szelíd mozgásúvá. A nabbateusok helyeslőn bólintottak ugyan, de nem Tamásnak. Sárra és arannyal tapasztott isteneik elé borultak le végtelen hálával és  eszükbe sem jutott meghallgatni az Evangéliumot, amit Tamás gondosan előkészített számukra és el is zengte nekik hangos szóval.

Hazafelé jövet sokat gondolkodott a kudarc okán. Megszállta a kétely apostoli képességeit illetően és megszállta a kétely a nabbateusok evangéliumra érettségét tekintve  is. Jézus hamar felfigyelt a  mezőszéli fák közötti tiszta vízű kopolyában lábátáztató, ám lehorgasztott fejű Tamásra. Odaballagott hozzá, hogy kikérdezze a nabbateusok között szerzett tapasztalatairól. Tamás pedig beszámolt eredménytelenségéről

Jézus eltűnődött egy darabig, majd szeme megakadt egy kopott vesszőkosáron.

„Hozz nekem ebben a kosárban egy merítésnyi vizet”  – szólt Tamáshoz.  Tamás nézett rá, mint aki már semmin sem csodálkozik.  Megragadta a kosarat és a forrásba merítette. De mire a Mesterhez ért vele, minden víz kifolyt belőle. Jézusnak azonban a szeme sem rebbent és megkérte Tamást, hogy hozzon még egy kosár vizet. Mire Tamás odaért vele, az is elfolyt. És Jézus nem hagyta abba.  Újabb és Újabb kosár vizet hozatott. Tucatjával hozatta a kosár vizeket, mígnem aztán Tamás déltájban kimerülten rogyott a lábaihoz.  És értetlenül tekintett Jézusra. Az pedig szelíden rámutatott a kosárra:

„Vizet nem hoztál ugyan, de nézd meg a kosarat:  gyönyörűen megtisztult,ugye?

Tamásnak nem maradt ereje a bólintásra, De gondolatban többször is igent mondott Jézusnak..

Advertisements
Szent Tamás kosara

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s